Chloe beteg. Semmi komoly egy kis kohoges, orrfolyas, hoemelkedes. Ezert probaltam belediktalni egy kis kamillateat. Eloszor csak ugy natur, semmi cukor, semmi izesites. Ekkor hangzott el a cimbeli felszolitas: -Hagyjal engem beken. Eleg erdekes reakciokat valtott ki belolunk ezzel a mondattal. Nekem elakadt a szavam, Andrasbol pedig kitort ugy a rohoges, hogy majdnem felrenyelte a rostit. Es ez meg nem minden. Mostanaban franciaul is valaszol, mit valaszol, inkabb felesel. Tegnap mondtam neki, hogy jojjon vacsorazni, mire o: No, pas tout de suite. Ez azt jelenti, hogy nem, nem most rogton. Nagyon nyitva van a fule a gyereknek. Mindenre odafigyel, mindent megjegyez. Par hete felhivtuk keresztanyamekat, Ilinek hivjak, a ferje pedig Barna. Keresztanyam mondta Chloenak, hogy Barna furdik. Ma ismet felhivtuk oket es a kislanyom ezt csicseregte a telefonba: Beszelunk Ilivel, Barna furdik. Felelmetes, hogy mikre emlekszik.
Mik tortentek meg miota nem irtam? Eloszor toltottem egy hetveget tavol Chloetol es Andrastol. Parizsban voltam konferencian. Kicsit izgultam, de minden a legnagyobb rendben volt, es nekem is jot tett egy kis kikapcsolodas.
Chloe elkezdett ovodaba jarni. Ketszer egy heten, kedden es csutortokon delutan. Nagyon elvezi, bar egeszen a mult het elejeig sirdogalt az elso apu nelkuli par percben. Ez a pityerges az ovonenik szerint tenyleg csak par percig tart, utana pedig bekapcsolodik a jatekokba.
Megtanult rollerezni, labdat elkapni, 13 fakockabol tornyot epiteni. Lehet vele telefonon beszelgetni. Neha egyszeruen kedvem lenne csak jol megzabalni annyira aranyos, peldaul mikor hozzank bujik es azt mondja: Szeretlek anyu, szeretlek apu.
Ma reggel adott nekem egy puszit mielott elindultam dolgozni, es azutan kozolte, hogy apunak is. Kerdezem tole: Adsz apunak is. Mire o: Nem, te adsz. Marmint, hogy en adjak apunak puszit. Nehogy elfelejtsem. Kis keritono.
